Az amerikai, a francia, a magyar és a cigány állnak az Eiffel-torony kilátóján. Hirtelen az amerikai
előkap pár köteg dollárt, elkezdi lehajigálni a mélybe, miközben ezt kiabálja: - Nekünk ebből otthon rengeteg van!

Ezt látva a francia előkap pár üveg pezsgőt, és elkezdi a mélybe önteni, miközben azt kiabálja:
- Nekünk ebből itthon rengeteg van!

Látva ezt, a cigány aggodalmas arccal fordul a magyar felé:
- Te, eszedbe ne jusson valami hülyeség!...

Egy politikusokkal teli busz kirándulásra indul vidékre. A sofőr belefeledkezik a festői tájba, így beleesik egy szakadékba, egy tanya mellett.
Másnap megérkezik a rendőrség, kihallgatják a tanya tulajdonosát:
- Nem talált áldozatokat?
- De, találtam.
- És hol vannak?
- Hát, eltemettem őket.
- Az összes politikus meghalt?
- Némelyik azt mondta, hogy nem, de én már nem hiszem el ezeknek egy szavát sem..

"Az adóval kapcsolatos ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni... Az APEH szándéka, hogy a közelmúltban kitalált AdóManó figura segítségével játékos formában és a mesék világának segítségével megismertesse a gyerekekkel az adózás, a közös pénz lényegét, értelmét..." - olvasható az Adókalauz legfrissebb számában.

A vastagbőr.blog.hu szerint egy kisgyereket annyira érdekli az adózás, mint a sztálini Alkotmányunk, talán jobb lett volna az adózás előtt álló 16-20 éveseket megcélozni, de ahhoz meg nem az AdóManó a legjobb figura ...

Nem tudom ki, mennyit hallott már az „úgynevezett” LISSZABONI SZERZŐDÉSRŐL? Néhány gondolatot osztanék meg erről a dokumentumról. Azért Lisszaboni szerződés, mert 2007. december 13-án az elfogadás idején Portugália volt az unió soros elnöke. Így tehát a fővárosukban hitelesítették aláírásukkal az állam és kormányfők eme irományt.

A magyar parlament 17-én, azaz négy egész nappal az aláírást követően tárgyalta, és mivel mi vagyunk a jurópien eminensek, egy lendülettel még aznap módosították az alkotmányt és elfogadták a szerződést, jogi szakszóval élve ratifikálták.

Ha a Fidesz bizonyítja, hogy demokratikus párt, akkor az MSZP esetleg visszalép a javára, így meg tudja akadályozni a Jobbik győzelmét egy választókerületben - mondta Mesterházy Attila.

Egy eseteleges visszalépéshez ugyanis, mondta Mesterházy a Baloldali Tömörülés ülésén, a Fidesznek előbb be kell bizonyítania, hogy demokratikus párt, és látni kellene a programjukat is. Egyelőre annyi biztos a miniszterelnök-jelölt szerint, hogy az MSZP most elsősorban szakmapolitikai vitákat akar a Fidesszel, és kormányfő-jelölti vitára is szükség van.

Divatossá vált napjainkban a magyar nemzeti jelképek alattomos és alantas támadása. Az 1990-es évek elején valaki „svájcisapkának” nevezte a magyar Szent Koronát. Egy másik pedig úgy vélekedett, hogy a magyar műveltségben a „bőgatyán” és a „fütyülős barackon” kívül nem igen akad más, amivel a magyarok dicsekedhetnének. Aztán kiderült, hogy a magyarságnak történelme is van, méghozzá nem is akármilyen, sőt van egy ősi jelképe is – a Turulmadár.

Én tanulok, te tanulsz, ő lóg.
Én vizsgázom, te vizsgázol, ő nem buktatható.
Én dolgozom, te dolgozol, ő hátrányos.
Én spórolok, te spórolsz, ő segélyt kér.

Én építek, te építesz, ő igényel (és kap is).
Én gyereket szülök, te gyereket nemzel (annyit, amennyit el tudunk
tartani), ő világra potyogtatja tucatjával, és eltartatja velünk.
Én nevelem a gyerekemet, te neveled a gyerekedet, ő megveri a gyerekeinket.
Én megvásárolom, te megvásárolod, ő kirabol.

Az emberek nagy részét nem érdekli, honnan jött, milyen ősökkel büszkélkedhet magyarként, nem érdekli a többi tizenöt millió magyar sorsa sem, általában a saját környezete sem. Az igazi barátság ritka, mint a fehér holló, és a szomszédok sem beszélgetnek többet egymással, mint a háromszáz kilométerrel arrébb lakó rokonnal.

És nem értik, miért fontos a nemzettudat és -büszkeség. Csak azt kérdezik egyre, mit számít a múlt, mit számít, büszkék vagyunk-e nemzetünkre, őseinkre, történelmünkre, mi változik attól, ha mindenki számára kiderül: nagy múltú, egykor egész Európa által csodált és rettegett nemzet voltunk.