Divatossá vált napjainkban a magyar nemzeti jelképek alattomos és alantas támadása. Az 1990-es évek elején valaki „svájcisapkának” nevezte a magyar Szent Koronát. Egy másik pedig úgy vélekedett, hogy a magyar műveltségben a „bőgatyán” és a „fütyülős barackon” kívül nem igen akad más, amivel a magyarok dicsekedhetnének. Aztán kiderült, hogy a magyarságnak történelme is van, méghozzá nem is akármilyen, sőt van egy ősi jelképe is – a Turulmadár. Na, meg a XI. századból való ősi zászlaja, az Árpád-sávos zászló. Ez felettébb bántja egyesek érzelmét, de mert jogi alapon nem támadható, ezért azt akarják a köztudatba vinni, hogy e zászló tulajdonképpen egy fasiszta jelkép, mert a nyilaskeresztesek is használták. Nos, de miért nem használja az MSZP vagy az SZDSZ? Valaki megtiltotta nekik? Mi nem tiltakoznánk ellene. Sőt, e zászló alatt dolgoznánk akár együtt is a nemzet érdekében.

2003-ban történt, hogy egy erélyes hangú, és a saját igazában biztos hölgy felhívta a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalt, és közölte – ellentmondást nem tűrő hangon –, hogy a polgármesterrel kíván beszélni. Mit tehetett a megszeppent titkárnő, mint kapcsolta Dr. Lázár János polgármester urat.

Hódmezővásárhely városháza előtt három zászlórúdon három zászló lobog. A piros-fehér-zöld színű nemzeti zászlónk, a város zászlaja és az Árpád-sávos zászló. Az erélyes hangú hölgynek éppen az utóbbival volt baja. Mondván, hogy ez egy „fasiszta” jelkép, és követeli annak azonnali eltűntetését. Mit tehetett a polgármester, mint levetette a zászlót. Persze, Hódmezővásárhelynek olyan polgárai is vannak, akik ismerik a magyar történelmet és jelképeket, és bementek Dr. Lázár polgármester úrhoz – megfelelő felkészültséggel –, és megmagyarázták neki, hogy az Árpád-sávos zászlónak semmi köze nincs a fasizmushoz, miután a XI. századból való legősibb zászlónk visszakerült tisztes helyére.

2004-ben pedig egy Bácsffy Diana nevű hölgy tűnt fel, aki „hungaristának” vallja magát. A 2004 augusztusában-szeptemberében az egyik közszolgálati TV adó a hírekben számolt be Diana tevékenységéről. A hölgy felsorakoztatta a kopasz, feketeruhás követőit, akik mindegyikének kezében egy-egy Árpád-sávos zászló lobogott, miközben a bemondó fasiszta jelképekről beszélt. Kell ettől több a tudatlan és rosszindulatú embereknek?

2005 júniusában Hatvan város ünnepelte várossá nyilvánításának 60. évfordulóját. Ez alkalomból némely lelkes ünneplő az Árpád-sávos zászlóval vonult ki. Nagy meglepetésükre és méltatlanságukra a rendőrség igazoltatta, majd arra kérte őket, hogy a zászlókat tegyék el, vagy hagyják ott az ünnepélyt, s mert erre nem voltak hajlandók, a rendőrség elkobozta e zászlókat. Igaz, hogy másnap visszaszolgáltatták őket, de azért egy magyar város rendőrfőkapitányának illene annyit tudni, hogy a piros-fehér sávos zászlónk nem „önkényuralmi jelkép”, mint ahogy azt az esetleges feljelentők vélték.

Napjainkban, azaz 2006-ban, miután Gyurcsány Ferenc öszödi beszéde nyilvánosságra került, a tűntetők ezrei gyülekeztek a Kossuth téren, követelve a miniszterelnök lemondását. Bizony, sokan voltak a tűntető tömegben, akik az Árpád-sávos zászlót lengették. Ez többeknek nem tetszik, jelek szerint a sajtó képviselői körében is akadnak ilyenek, mert újra és újra felemlegetik ama beláthatatlan veszélyt, amelyet e zászló jelenthet.   Napjainkban, azaz 2006-ban, miután Gyurcsány Ferenc öszödi beszéde nyilvánosságra került, a tűntetők ezrei gyülekeztek a Kossuth téren, követelve a miniszterelnök lemondását. Bizony, sokan voltak a tűntető tömegben, akik az Árpád-sávos zászlót lengették. Ez többeknek nem tetszik, jelek szerint a sajtó képviselői körében is akadnak ilyenek, mert újra és újra felemlegetik ama beláthatatlan veszélyt, amelyet e zászló jelenthet. Ugyan mit? Azt, hogy a sárbadöngölt magyarság kezd nemzeti tudatára ébredni? Mit kell tudni a négy piros- és négy fehérsávos zászlóról?

Mindenek előtt azt, hogy a legősibb zászlónk és a XI. századból való. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben – melyet vérszerződés név alatt ismerünk – teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkező.

Az Árpád-sávos zászló nemzeti címerünknek is alkotóeleme, mely a címer jobb oldalában helyezkedik el. Téves ama felfogás, hogy a piros alapon négy fehér vagy ezüst sáv a Kárpát-medence négy „ezüst folyóját” képviseli. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyi-medence vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki. A kettős kereszt és hármas halom eredete pedig az újkőkorba vezethető vissza

A berzenkedők azonban nyugodjanak meg, mert e zászló már megtalálható az 1300-as évek második felében készült Képes Krónika több képén is, mint például a mogyoródi csatára emlékeztető képben, amikor Géza herceg seregei legyőzték Salamon király csapatai, aki menekülni volt kénytelen. Géza pedig, mint I. Géza király vonul be a magyar történelembe.

A Magyar Posta 1981-ben emlékezett meg ősi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első zászlaja, a 40 filléres bélyeg volt, azaz az Árpád-sávos zászló. Ezt követte a Hunyadi ~, Bethlen Gábor ~, Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja. Ezt jó lenne tudni a zászlólengetőknek is, mert e zászlók jövőjét csak a tudás biztosíthatja.

2006.OKTÓBER 24-ÉN A NAGY TÖRTÉNELMI MULTTAL

RENDELKEZŐ ÁRPÁD-SÁVOS ZÁSZLÓ FELKERÜLT A

LEGNAGYOBB AMERIKAI NAPILAP

NEW YORK TIMES ELSŐ OLDALÁRA

Az Egyesült Államok vezető lapjában a Budapesten történtekről írt beszámolójában kiemeli a rendőrség által alkalmazott erőszakos fellépést. Idéz egy diákot, aki kijelentette: “Be kell fejeznünk azt, ami 1956-an elkezdődött, mert 1989-ben nem történt teljes változás

Ezen ősi zászló egy olyan jelkép, melynek színei nem ismeretlenek az amerikai nép számára se, mert az amerikai koloniák leg radikálissabb szervezete a Sons of Liberty-nek zászlaja (a Szabadság Fiai)  már 1767-ben a tizenhárom koloniát egy piros-fehér sávos zászlóval képviselte, amelyből késöbb kialakult a mai amerikai zászló.

Az 1956-os szabadságharc ötvenedik évfordulója előestéjén, ismét budapesti eseményekkel telt meg a világsajtó.

A Párizsban kiadott amerikai globális lap az Associated Press amerikai hírügynökség budapesti jelentését azzal kezdi, hogy “Ötven évvel a szovjetellenes forradalom után, Budapest utcáin ismét tankok gördültek”. E lap szintén kiemeli a rendőrség erőszakos fellépését.

A Reuters, Rendőrtűz a tüntetőkre címmel tudósít a brit hírügynökség, melyben a rendőrség erőszakos fellépéséről ad hírt.

A Financial Times a globális terjesztésű londoni politikai-üzleti lap - mint számos társa - címoldalán közli a rendőri sorfal előtt egyedül, a kezét feltartva térdeplő tüntetőt, amelyet Balogh László, a Reuters hírügynökség fotóriportere készített. Beszámolójában ismerteti, hogy a rendőrség gumigolyókkal, könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta a tömeget és vívott vele csatát több órán át. Az újság kiemeli: “Az a tény, hogy a szocialisták által vezetett kormány szervezte az év kiemelkedő évfordulóját, az alkalmat különösen robbanékonnyá tette”. A lapban Gideon Rachman publicista tollából kikerült elemzésében az olvasható, hogy ha a közép-európai országokban az intézmények demokratikus jellegét és az emberi jogokat fenyegetnék, az Európai Unió felléphet, például milliárdos anyagi segítség visszatartásával, sőt az adott ország szavazati jogának megvonásával. A publicisztika azzal fejeződik be, hogy azok az értékek, amelyeket Brüsszel védelmez, ugyanazok, amelyek a magyar felkelés hajtóerejét adták és amelyek közül a legfontosabb a nemzet joga a demokratikus önkormányzáshoz.

A magyar történelmi múlt ellenségei tüzzel vassal küzdenek nemzeti jelképeink, erekjéink  ellen. Ha  jó volt Atillának, Árpádnak és a többi Árpádházi királynak, valamint az igazságos Mátyásnak is, akkor jó nekünk is. Itt az ideje, hogy tudomást szerezzen róla minden magyar, ez egy nemzeti jelkép és mindenkinek joga van használni. - Terjeszd add tovább !