A Képes Krónika iniciáléjainak és miniatúráinak tüzetes vizsgálata tette lehetővé az Árpád-sávos ősi magyar zászló legrégibb történetének követését és kibogozását. A Képes Krónika művésze Hertul fia Miklós. A szöveg írója Kálti Márk. (Képes Krónika, Chronicon Pictum, Budapest, Magyar Helikon, 1964). Róla azt írja a Krónika hasonmás kiadásának a Bevezetője: "Vérbeli író tehát a krónikás, aki a reneszánsz hajnalán átmenti az egyház által semmibe vett vagy éppen feledésre ítélt mondákat és hősi regényes történeteket".  A Krónika szövegéről kimutatták (15. old.),  hogy a Gesta Ungarorum-ból és ennek II. Géza korabeli (1141-1162) folytatásából, továbbá Kézai Simon Gestá-jából (1283) szerkesztették össze és 1332-ig Károly Róbert történetével is kiegészítették. Kálti Márk a Krónika kezdősorai szerint annak írása megkezdésének évében, 1358-ban, a székesfehérvári bazilika őrkanonoka lett. Az itt őrzött krónikák, oklevelek indithatták a krónikaírásra írja a Bevezetés.

A művészt, Hertul fia Miklóst, Nagy Lajos király udvari címerfestőjének nevezi. Birtokadományozó oklevelében nagy elismeréssel ír Miklós művészetéről, mely 'királyi felségünket. . . gyönyörködteti.' Amikor tehát a Képes Krónikát követjük az Árpád-sávos zászló korai történetében, a nemzetségek hagyománya, a királyság legkorábbi idejéig visszanyúló oklevelek és birtokperek története az mely a magyar felségjelvények történetének a hitelességét biztosítja.

III. BÉLA  (1172-1196).

Nagy magyar király, II. Géza fia, egy időben a bizánci császári trón várományosa, páncélingben, koronával a fején, baljában az Árpád-sávos zászlót tartja, négy piros és négy fehér sávval. A zászlón a felső két sáv meg van hosszabbítva, hogy így a szél könnyen lengethesse.

III. Béla fiai I. Imre és II. András. Az ő címerpajzsuk szintén az Árpád-sávokat mintázza, úgy hogy szembenálló oroszlánok vannak a piros sávokban. Az aranybulla pecsétjén is ez az Árpád-sávos címer van, az oroszlánok között egy-egy szívvel. A legalsó sávban egy hátranéző oroszlán van.

                                                               *******                                                                                         

A MOGYORÓDI CSATA  (1O74) jelenetét mutatja a (2. kép). Az akkori király Salamon serege harcol a nyolc sávos piros-fehér zászló alatt. Szemben Salamonnal van Géza herceg serege melyet fivére László herceg (a későbbi Szent László király) vezet. László lándzsájának hegye Salamon mellének van szegezve, hisz a mogyoródi csatában  a testvérek győztek. Apjának, I. Endrének igérete ellenére, a gyermekkorban titokban megkoronázott Salamon apósához a német császárhoz menekült.  I. Béla, majd fia I. Géza követte a trónon.

Egy másik Salamon megfutamodását ábrázoló miniaturában az üldözőire visszatekintő Salamon jobbjában kard, baljában Árpád-sávos pajzs van jelezve hogy a  mindenkori királyt illetik meg az Árpád-sávok.

                                       *******

A MÉNFŐI-CSATA (1O44). Az Árpád-sávos zászló korai használatának ismeretét (mint azt alább leírjuk) azonban sikerült kiterjesztenünk jóval a Mogyoródi-csata elé. A 3. képen Aba Sámuel magyar király harcolt fehér lovon az Árpád-sávos zászló alatt a Ménfői-csatában. Jobboldalon a győztes III. Henrik német császár van ábrázolva, mögötte serege. Balról a koronás Aba Sámuel serege, ahol a zászlóvivő kezéből a magyar zászló eltört rúdjával a földre hull, jelképezve a vesztes csatát. A Péterhez húzó emberek bal hátul kucsmában elhagyják Aba seregét, mely részben oka a vereségnek. Aba Sámuelt a kép bal szélén karddal átszúrja egy katona ahogy a koronájáért nyúl. A vesztes Ménfői-csatában a korona és a lándzsa III. Henrik birtokába került aki azokat a Vatikánba visszaküldte korabeli forrás szerint. Jobboldalon a császár térdel szőrruhában hálát adva a győzelemért. Aba király zászlója a nyolc-sávos piros-fehér zászló, melyen a legfelső piros sáv volt háromszorosan meghosszabbítva hogy a szél lobogtassa, tehát abban az időben maguk a zászlók vízszintesen rövidek, kivéve a legfelső sávot.

A régi forrásokból ismert, hogy minek kapcsán lehetett Aba Sámuel magyar király, mivelhogy ő nem az Árpád-házból való. Úgy mondhatjuk, hogy Aba Sámuel bár nem Árpád-házi, de az ennél ősibb Csaba-házából való. Ezért viselhetett sávos zászlót. Etele fia Csaba Khorezmiából nősült és két fia volt: Ed és Edemen. Ed leszármazottai Ügek, Előd, Álmos, Árpád. Csaba másik fiától Edementől származik viszont az Aba nemzetség. Ez minősötette      Aba Sámuelt alkalmassá a trónra és arra hogy I. István nővére legyen a felesége                

                                                       *******

I. ISTVÁN KIRÁLY. (1OOO-1O38). Árpád-házi királyainknál még korábbra tudunk nyúlni a piros fehér sávok használatánál. A 4. kép S iniciáléjában I. István királyt látjuk hadi díszben, az apostoli kettőskeresztes és hármashalmos zászlóval és pajzzsal, míg az Árpád-sávok magának a királynak az öltözetén látszanak. Mögötte a glória későbbi szentségét jelzi. Páncélingjét piros-fehér Árpád-sávos csíkozott ruha borítja, mégpedig a klasszikus, fehérben végződő nyolc sávval. 

Ezen történelmi jelvények használatának helyességében nem kételkedhetünk a bevezetésben leírt körülmények miatt, melyek a Krónika megszerkesztésére és megírására jellemzők. Van még egy adat mely számunkra fontos, de kilencszáz

év választja el az írást és az eseményt. Tehát a hagyomány tükrözheti a valóságot, avagy a korabeli szokás vetítődhetett a korábbi időkre.

ATTILA CSATÁJA.  Az 5. kép Attila egyik csatáját ábrázolja Cezumor-nál a rómaiak ellen. A dárdáik mellett nyilakkal harcoló lovas hunok seregében Árpád-sávos pajzsot látunk, magasra emelt turulos zászló mellett. A nyolc piros-fehér sávos pajzs a miniatura megrongált volta ellenére jól látszik. Némely ismertetésben úgy látjuk, hogy a fehér mellett ezüst sávok használatáról írnak. A Képes Krónika aranynyal díszes miniatúráin fehér sávokkal jelenik meg az Árpád-sávos zászló.

Ennek az áttekintésnek a megírását 2OO6 októberében a Budapesten lejátszódó események tették időszerűvé. Ugyanis a forradalom 5O éves évordulóján felvonuló zászlók fele a nemzetiszínű lobogó volt sokjukon a 56-ban kivágott lyukakkal, a zászlók másik fele azonban az ősi Árpád-sávos zászló volt. Radics Géza és Juhász László igen jó összefoglalását adták az Interneten az Árpád-sávos zászló utóbbi évszázadokban történt használatának. Sőt Lily lányom a Google keresőbe begépelte magyarul az "Arpad-savos zaszlo" szavakat és a megjelenő Wikipédia internetes enciklopédia és más cikkek is gazdagon hozzáadtak az ősi zászló ismeretéhez. Radics Gézától megismertük az 198O-ban kiadott magyar bélyegsorozatot történelmi zászlóinkról, melynek első tagja az Árpád-sávos zászló volt. Radics ugyancsak bemutatta Salamon Mogyoródi-csatájáról készült miniatúrát a Képes Krónikából. Mi most azért írtuk ezt az ismeretést hogy a zászló és pajzs mégkorábbi alkalmazását is bemutathassuk és megismertessük.

Juhász lászló és a Wikipédia cikkeiből a zászló későbbi használatáról tudhattunk meg sok részletet. Használták a zászlót a Rákóczi szabadságharcban is módósított formában az 17OO-as évek elején. Rákóczi erdélyi fejedelem volt 17O4 és 1711 között. A zászlót négy piros és három fehér csíkból, tehát hét csíkból alakították ki és a középen a piros sávokba a szabadságharcot jelképező feliratokat tettek. Ilyen felirat "Cum Deo pro Patria et Libertate". A Google keresőben egy másik felirat is látszik az azonban nem betűzhető ki.

A zászló ujabb kori használata megjelent a II. Világháború idején, amikor is újra csak módosított formában azt a Nyilaskeresztes párt alkalmazta. A zászló közepében piros mezőben a párt jelvénye a nyilaskereszt került középütt a hungarizmust jelképező H betűvel. A központi piros tér meghosszabbításaként jelentek meg a sávok. A zászló kilenc sávos lett öt piros és négy fehér sávval. Az öt piros sávnak ekkor társadalmi jelentése volt. A Wikipedia leírása szerint az öt piros sáv a parasztságot, a munkásságot, az értelmiséget, a nők-gyermekek-fiatalság csoportját és a fegyveres erőket jelképezte. Ugyancsak kilenc sávos piros-fehér csíkozású pajzsot használt Zsigmond király. Ő nem Árpád-házi király volt.

Igy több párhuzam vehető észre az Árpád-sávos zászlónak a Rákóczi szabadságharc és a Nyilaskeresztes párt használatában, azaz a sávok számának megváltoztatása és a politikai célkitűzés zászlóba foglalása. Ezekhez részben volt hasonló I. Imre és II. Endre királyok pecsétjén a piros sávokban a szembenálló oroszlánok alkalmazása (legalul egy hátranéző oroszlán), bár ekkor a nyolc sáv változatlan maradt.

A magyar történelmi zászlók gyönyörű kiállítása van a Hazatérés nevű Református templomban Budapesten a Szabadság téren és a bélyegsorozat megléte is különleges.

 Radics Geza

AZ ÁRPÁD - SÁVOS ZÁSZLÓ

      Divatossá vált napjainkban a magyar nemzeti jelképek alattomos és alantas támadása. Az 1990-es évek elején valaki „svájcisapkának” nevezte a magyar Szent Koronát. Egy másik pedig úgy vélekedett, hogy a magyar műveltségben a „bőgatyán” és a „fütyülős barackon” kívül nem igen akad más, amivel a magyarok dicsekedhetnének. Aztán kiderült, hogy a magyarságnak történelme is van, méghozzá nem is akármilyen, sőt van egy ősi jelképe is – a Turulmadár. Na, meg a XI. századból való ősi zászlaja, az Árpád-sávos zászló. Ez felettébb bántja egyesek érzelmét, de mert jogi alapon nem támadható, ezért azt akarják a köztudatba vinni, hogy e zászló tulajdonképpen egy fasiszta jelkép, mert a nyilaskeresztesek is használták. Nos, de miért nem használja az MSZP vagy az SZDSZ? Valaki megtiltotta nekik? Mi nem tiltakoznánk ellene. Sőt, e zászló alatt dolgoznánk akár együtt is a nemzet érdekében.

      2003-ban történt, hogy egy erélyes hangú, és a saját igazában biztos hölgy felhívta a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalt, és közölte – ellentmondást nem tűrő hangon –, hogy a polgármesterrel kíván beszélni. Mit tehetett a megszeppent titkárnő, mint kapcsolta Dr. Lázár János polgármester urat.

      Hódmezővásárhely városháza előtt három zászlórúdon három zászló lobog. A piros-fehér-zöld színű nemzeti zászlónk, a város zászlaja és az Árpád-sávos zászló. Az erélyes hangú hölgynek éppen az utóbbival volt baja. Mondván, hogy ez egy „fasiszta” jelkép, és követeli annak azonnali eltűntetését. Mit tehetett a polgármester, mint levetette a zászlót. Persze, Hódmezővásárhelynek olyan polgárai is vannak, akik ismerik a magyar történelmet és jelképeket, és bementek Dr. Lázár polgármester úrhoz – megfelelő felkészültséggel –, és megmagyarázták neki, hogy az Árpád-sávos zászlónak semmi köze nincs a fasizmushoz, miután a XI. századból való legősibb zászlónk visszakerült tisztes helyére.

      2004-ben pedig egy Bácsffy Diana nevű hölgy tűnt fel, aki „hungaristának” vallja magát. A 2004 augusztusában-szeptemberében az egyik közszolgálati TV adó a hírekben számolt be Diana tevékenységéről. A hölgy felsorakoztatta a kopasz, feketeruhás követőit, akik mindegyikének kezében egy-egy Árpád-sávos zászló lobogott, miközben a bemondó fasiszta jelképekről beszélt. Kell ettől több a tudatlan és rosszindulatú embereknek?

2005 júniusában Hatvan város ünnepelte várossá nyilvánításának 60. évfordulóját. Ez alkalomból némely lelkes ünneplő az Árpád-sávos zászlóval vonult ki. Nagy meglepetésükre és méltatlanságukra a rendőrség igazoltatta, majd arra kérte őket, hogy a zászlókat tegyék el, vagy hagyják ott az ünnepélyt, s mert erre nem voltak hajlandók, a rendőrség elkobozta e zászlókat. Igaz, hogy másnap visszaszolgáltatták őket, de azért egy magyar város rendőrfőkapitányának illene annyit tudni, hogy a piros-fehér sávos zászlónk nem "önkényuralmi jelkép", mint ahogy azt az esetleges feljelentők vélték.

Napjainkban, azaz 2006-ban, miután Gyurcsány Ferenc öszödi beszéde nyilvánosságra került, a tűntetők ezrei gyülekeztek a Kossuth téren, követelve a miniszterelnök lemondását. Bizony, sokan voltak a tűntető tömegben, akik az Árpád-sávos zászlót lengették. Ez többeknek nem tetszik, jelek szerint a sajtó képviselői körében is akadnak ilyenek, mert újra és újra felemlegetik ama beláthatatlan veszélyt, amelyet e zászló jelenthet.   Napjainkban, azaz 2006-ban, miután Gyurcsány Ferenc öszödi beszéde nyilvánosságra került, a tűntetők ezrei gyülekeztek a Kossuth téren, követelve a miniszterelnök lemondását. Bizony, sokan voltak a tűntető tömegben, akik az Árpád-sávos zászlót lengették. Ez többeknek nem tetszik, jelek szerint a sajtó képviselői körében is akadnak ilyenek, mert újra és újra felemlegetik ama beláthatatlan veszélyt, amelyet e zászló jelenthet. Ugyan mit? Azt, hogy a sárbadöngölt magyarság kezd nemzeti tudatára ébredni? Mit kell tudni a négy piros- és négy fehérsávos zászlóról?

Mindenek előtt azt, hogy a legősibb zászlónk és a XI. századból való. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben – melyet vérszerződés név alatt ismerünk – teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkező.

Az Árpád-sávos zászló nemzeti címerünknek is alkotóeleme, mely a címer jobb oldalában helyezkedik el. Téves ama felfogás, hogy a piros alapon négy fehér vagy ezüst sáv a Kárpát-medence négy „ezüst folyóját” képviseli. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyi-medence vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki. A kettős kereszt és hármas halom eredete pedig az újkőkorba vezethető vissza

     A berzenkedők azonban nyugodjanak meg, mert e zászló már megtalálható az 1300-as évek második felében készült Képes Krónika több képén is, mint például a mogyoródi csatára emlékeztető képben, amikor Géza herceg seregei legyőzték Salamon király csapatai, aki menekülni volt kénytelen. Géza pedig, mint I. Géza király vonul be a magyar történelembe.

    A Magyar Posta 1981-ben emlékezett meg ősi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első zászlaja, a 40 filléres bélyeg volt, azaz az Árpád-sávos zászló. Ezt követte a Hunyadi ~, Bethlen Gábor ~, Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja. Ezt jó lenne tudni a zászlólengetőknek is, mert e zászlók jövőjét csak a tudás biztosíthatja.